The story of the Balaton Csillagvizsgáló

Kezdetek (1960-1964).

Fűzfőgyártelepen a Nitrokémia Ipartelepeknél dolgozó mérnökök, munkások és a lakótelepen élők kezdetben csak elszórtan, magányosan csillagászkodtak. Az 1960-as évek elején érkezett a gyárba és telepedett le Fűzfőgyártelepen két, akkor már tapasztalt amatőrcsillagász. Bencze Sándor Szombathelyről érkezett, Lendvai László vegyészmérnök első (és mint később bebizonyosodott) utolsó munkahelye is lett a gyár. Már akkor széleskörű csillagászati ismeretekkel rendelkeztek és ismeretterjesztő előadásokat tartottak.

Bencze Sándor 1961-ben kezdett el a gyárban dolgozni. A megelőző években, 1956-1959 között a szombathelyi Gothard Jenő Csillagvizsgáló Intézet vezetője volt. Már akkor több száz csillagászati ismeretterjesztő előadást tartott. Megszervezte a Gothard-hagyaték műszereinek, könyveinek megmentését és városi tulajdonba vételét, valamint a csillagvizsgáló felújítását. Az általa létrehozott megfigyelő csoporttal a napfoltok megfigyelését, később a műholdátvonulások megfigyelését és fotografikus változócsillag megfigyelések programját irányította. 

Fűzfőgyártelepen együtt dolgozott a gyárban Huszák György vegyészmérnökkel, akinek segítségével a Beloiannisz Művelődési Házban (amelynek fenntartója szintén a Nitrokémia volt) a csillagászat után érdeklődőknek (mérnökök, tanárok, szakoktatók, tanulók, munkások) csillagászati szakkört szerveztek 1962/1963-ban. Olyan nagy volt az érdeklődés, hogy a következő évben már 31 fővel működött a szakkör és további több tucat érdeklődő, támogató jelent meg az előadásokon. 

Ekkor határozták el egy bemutató csillagvizsgáló létrehozását. Ebben az időben Kulin György, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló igazgatójának vezetésével országosan fellendült a csillagászati ismeretterjesztő mozgalom, az amatőrcsillagászok saját távcsöveket építettek, az optikák készítését (távcsőtükrök) az 1941 és 1948-ban megjelent „A távcső világa” c. könyvben írta le. Az ország több városában a nagy ipari vállalatok támogatásával számos bemutató csillagvizsgáló, akkori szóhasználattal „Uránia” létesült. 

Felvették a kapcsolatot Kulin Györggyel, aki szakmai tanácsokkal és egy 30 cm-es tükrös távcső tervrajzával látta el őket. Az Uránia segítségével előadásokat és tanfolyamot szerveztek, hogy a szakköri tagok levizsgázzanak az un. levelező tanfolyami vizsgaanyagból. Ezzel olyan oklevelet szereztek, hogy a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő társulat) keretén belül a megyében csillagászati előadásokat tarthattak. A levelező vizsgára rendszerint Budapesten az Urániában került sor (évente kétszer), de mivel Fűzfőgyártelepen olyan sok vizsgázó volt, maguk a vizsgáztatók utaztak le ide (Kulin György, Róka Gedeon, Ponori Thewrewk Aurél).

A NIKE Csillagvizsgáló munkatársai ebben az időszakban a következők voltak a „Csillagászati évkönyv – 1966.”, 123-125. oldalán megjelent beszámoló szerint:  

Bencze Sándor (vezető), Horváth Károly (helyettes vezető, vegyészmérnök), Huszák György (vegyészmérnök), Lendvai László (vegyészmérnök, a TIT Csillagászati Szakosztály megyei titkára), Máthé János, Mendlik Zoltán (gazdasági ügyintéző), Rikk József (technikus), Dr. Spilák Antal, Dr. Goll György (fizikus, szaktanácsadó), Bakó Mihály (vegyészmérnök), Vértes Ernő (gépésztechnikus), Kovács Hajnalka.  

A szakköri foglalkozások és a levelező tanfolyami vizsgára való felkészülés mellett közben társadalmi munkában folyt a csillagvizsgáló építkezése, majd megkezdődött a nagy távcső alkatrészeinek, mechanikájának és kupolájának építése.

Ebben az időszakban különösen sok előadást tartottak a gyári dolgozóknak az un. „Munkásakadémiai Előadássorozatok” keretében. Az előadásokon kívül távcsöves bemutatások során megmutatták az érdeklődőknek az aktuális látnivalókat az égen. Sok brigád akkor szovjet űrhajósok vagy űrhajók nevét vette fel. A gyár is segítette a csillagász szakkör munkáját műszerek, alkatrészek, fényképező eszközök  beszerzésével és a saját készítésű távcsövekhez anyaggal és esztergályos munkával. 

A Nitrokémia Ipartelepek Csillagvizsgálójának építése (1964-1967).

Az egyre több és levizsgázott szakköri tag segítségével az egész megye csillagászati ismeretterjesztésének központja Fűzfőgyártelep lett. Nem csak a gyári dolgozóknak, brigádoknak tartottak előadásokat és távcsöves bemutatókat, hanem a környező és távolabbi településeken, szinte az egész megyében (akkor még a Keszthelyi járás is ide tartozott). 

Bencze Sándor és Lendvai László vezetésével olyan lelkes és pezsgő csillagászati élet alakult ki Fűzfőgyártelepen, hogy elkezdődhetett a Nitrokémia támogatásával a csillagvizsgáló felépítse. Ezt természetesen támogatta Budapestről az Uránia Csillagvizsgáló is, hiszen éppen Kulin György vezetése és útmutatásai szerint akkoriban kezdődött meg vidéki bemutató csillagvizsgálók építése. Szolnok, Miskolc, Székesfehérvár, Győr után Fűzfőgyártelepen is létesült csillagvizsgáló. Ez eltérően a többitől nem a TIT kezelésében és fenntartásában működött, hanem a Nitrokémia vállalat fenntartásában, a Beloiannisz Művelődési Házon keresztül Akkor vezetője Vágfalvi Ottó festőművész volt. A munkát a szakköri tagok, a gyári dolgozók társadalmi munkában végezték. Az építkezést a Nitrokémia Ipartelepek, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, a Fűzfői Papírgyár, a Veszprém Megyei Tanács, a Járási Tanács VB anyagilag és pénzügyileg is támogatta. A  helyi 303.sz MÜM Szakmunkásképző Intézet tanulói és szakoktatói szakmai gyakorlatuk során vettek részt a csillagvizsgáló építésén, valamint az iskola tanulóotthona, diákjai Gál József vezetésévek szintén sok segítséget nyújtottak.

A csillagvizsgáló nagyon szép helyen, a sportcentrum legmagasabb pontjára lett helyezve, szép kilátással a Balatonra. Akkor még semmiféle zavaró fény, megvilágítás nem volt ezen a helyen és a környéken sem. A tervező, Takács János építészmérnök szintén a Nitrokémia dolgozója volt, társadalmi felajánlásban készítette a terveket. A munkákat a szakköri tagok, gyári munkások és tanulók végezték. A falazást a 303.sz Ipari Szakmunkásképző Intézet kőműves tanulói szakoktatói végezték, Pillók Károly vezetésével. 

1965 őszére már elkészült az épület és nagy távcső tornya is, ekkortól már részlegesen üzembe helyezték a csillagvizsgálót. Ekkortól a csillagvizsgáló vezetője Lendvai László lett. A kupola elkészítése is helyben történt, akkor és azóta is egyedülálló megoldással, mivel műgyanta-üvegszál bordákból lett összeállítva a Colorchemia 6. számú gyárrészlegében Papkeszin. A kupola forgatása elektromos motorral történt. Sajnos a kupolarés mozgatása nem a legszerencsésebb megoldással készült el, így már a kezdetektől nehézkes volt a használata. A kupola beemelésére a toronyba 1965.11.30.-án került sor.

Az elkészült épületben  a szakköri-előadói helyiség, a torony alatt pedig egy jól felszerelt műhely kapott helyet, amelynek bejárata előtt egy fotólabort alakítottak ki. Az épület úgy lett kialakítva, hogy annak lapos tetején egy tetőteraszról is lehet távcsövezni, ott bemutatásokat tartani. A Nitrokémia és a budapesti Uránia segítségével hordozható lencsés távcsövekhez jutottak. Már akkoriban kapcsolatban álltak a tudományos megfigyelések során az országos gyűjtőközpontokkal (főleg az Uránia Csillagvizsgálóval, a Debreceni Napfizikai Obszervatóriummal, a szolnoki Uránia Bemutató Csillagvizsgálóval).

Az épület elkészültével párhuzamosan folyt a csillagvizsgáló fő műszerének készítése. A Newton-rendszerű, akkor nagy műszernek számító teleszkóp tüköroptikáját maga Kulin György, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló igazgatója csiszolta. A távcsőtükör 300 mm átmérőjű, fókusztávolsága 2265 mm, ezt szerelték 350 mm átmérőjű vasból hengerelt tubusba. A szintén az Urániától kapott tervrajzok alapján a távcső mozgató mechanikáját helyben, a Nitrokémia segítségével a Központi Műhelyben és a szakmunkásképzőben készítették el, kitűnő minőségben. Akkor az országban már működő bemutató csillagvizsgálók ugyanezen tervrajzok szerint lettek felszerelve, hasonló méretű, 30 cm-es tükrös távcsővel (ezek az un. Orgoványi János-féle mechanikák). A pontosan elkészített alkatrészeket a csillagvizsgáló munkatársai és a Nitrokémia dolgozói társadalmi munkában szerelték össze kész, működő távcsővé. Néhány nagyobb alkatrészt Reményi János veszprémi lakatos mester műhelyében készítettek el Vértes Ernő gépésztechnikus irányításával.

Az ekvatoriális un.  német szerelésű  mechanika nagyon stabilan, rezgésmentesen tartotta és mozgatta a műszert.  A kezdeti időszakban egy mechanikus óragép mozgatta a nagy műszert, de ez később le lett szerelve, így a kézi finommozgató berendezést használták hozzá. A nagy műszer használata a nagyközönségnek tartott távcsöves bemutatások során így kissé nehézkes volt, ezért sokkal gyakrabban tartottunk bemutatásokat a tetőteraszra kihelyezhető kisebb műszerekkel, a 11 és 7,5 cm átmérőjű lencsés távcsövekkel. 

A csillagvizsgáló ünnepélyes avatására 1967.06.21.-én került sor, ahol megjelentek az Uránia és a TIT akkori vezetői is (Kulin György, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon), valamint a támogató Nitrokémia és megyei vezetők is. A csillagvizsgáló avatása újabb lendületet adott a megyében végzett csillagászati ismeretterjesztésnek és az amatőrcsillagászati megfigyeléseknek is. Az obszervatórium rendkívül szép helyen, a Nitrokémia Sportpályái területén (ma Városi Stadion) helyezkedik el, szép kilátással a Balatonra is. Akkoriban a terület teljesen sötét, fényszennyezéstől mentes hely volt, teljes körkilátással, a csillagászati megfigyelésekre nagyon alkalmas helyen. Ráadásul közel a település központjához, jól megközelíthető könnyen elérhető helyen. Ezekkel az előnyökkel most is rendelkezik, sajnos a fényszennyezés azóta növekedett, de még mindig messzemenően alkalmas a távcsöves bemutatások végzésére. 

A csillagvizsgáló pontos földrajzi helyzete:

Északi szélesség:  +47° 04’ 17,88”

Keleti hosszúság:  +18° 01’ 42,42”

Tengerszint feletti magasság: 149 méter

A csillagvizgáló műszerezettsége:

A főműszer a kupolában:  300/2265 Newton-reflektor.

A tetőteraszon állványra helyezhető hordozható távcső:  110/750 mm-esZeiss-refraktor, (ez az un. Vladár-távcső, még a csillagvizsgáló avatása előtt vásárolták Vladár Sándor keszthelyi egyetemi tanártól). 

A vidéki bemutatásoknál használható, hordozható, azimutális szerelésű műszer:  75/1200 mm-es Merz-refraktor (ezt a távcsövet a TIT segítségével szerezték be, előtte Várpalotán használták, onnan érkezett Fűzfőgyártelepre).

Mesterséges holdak átvonulásának megfigyelésére használt:  AT-1-es 70/450 refraktor (ez a speciális lencsés távcső 6x-os nagyítású, 11 fok látómezejű, a Szovjet Tudományos Akadémia Csillagászati Tanácsa látta el a baráti országokat ilyen megfigyelő eszközzel).

Helyben készült, házi készítésű, hordozható távcsövek:  150/1200 Newton-reflektor,  150/1000 Newton-reflektor

Fényképezőgépek, 200, 300 és 500 mm-es objektívekkel

Az ismeretterjesztő előadások és a nagyközönségnek, gyári dolgozóknak, brigádoknak, iskoláknak tartott távcsöves bemutatásokon kívül a csillagvizsgáló munkatársai részt vettek az országos központ (Uránia), később a kaposvári Albireo Amatőrcsillagász Klub észlelési programjaiban. A tudományos központokkal is kapcsolatban voltak, ezek az alábbiak:

Debreceni Napfizikai Obszervatórium:  Napfoltok megfigyelése, vizuális és fotografikus módon, a napfoltrelatívszám meghatározása.

Magyar Tudományos Akadémia, Konkoly Thege Miklós Csillagvizsgálója:  Mesterséges holdak átvonulásának megfigyelése, változócsillagok fényességmérése, a Hold csillagfedéseinek megfigyelése.

Szolnoki Bemutató Csillagvizsgáló:  Bolygók megfigyelése, a Hold csillagfedéseinek megfigyelése.

Miskolci Bemutató Csillagvizsgáló:  Mesterséges holdak átvonulásának megfigyelése (ezeket az adatokat a Szovjetunióba is továbbították).

Balatonfüredi Szívkórház:  a naptevékenység földi hatásainak vizsgálata, a napfoltrelatívszám és naptevéknység hatása a szívbetegség egyes típusaira.

Soproni Geodéziai Obszervatórium:  a naptevékenység földi hatásainak vizsgálata, geomágneses és ionoszférikus viharok detektálása. 

Kozmikus Geodéziai Obszervatórium, Penc:  Kozmikus háromszögelési módszerrel a földrajzi helyzet pontos meghatározása.

A Nitrokémia Csillagvizsgáló működése (1968-1980)

Továbbra is a megyei csillagászati ismeretterjesztés központja volt a csillagvizsgáló. Rendszeresen tartottunk előadásokat és távcsöves bemutatásokat a gyári brigádoknak, a környék iskolásainak a csillagvizsgálóban illetve kihelyezve a megye távolabbi településein. 

Rendszeresen részt vettünk a „Veszprém megyei műszaki szakkörök versenyében”, ahol rendszerint az élen végeztünk. Ezek során több szemléltető eszköz, segédeszközt készítettünk a csillagvizsgáló jól felszerelt műhelyében  (napóra modell, forgatható és világító csillagtérkép, pulzárok helyzetét bemutató eszköz, Naprendszer-modell, lencsés és tükrös távcsövek, cölosztát, a napfelszín granulációs szerkezeté szimuláló berendezés). 

Több alkalommal készítettünk tükrös távcsövet ajándékba a környék iskoláinak, így 1971-ben a Lovassy László Gimnázium, Veszprém számára. Ezt megelőzően pedig 1970-ben az árvízkárt szenvedett Nábrád község (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) számára készítettünk ajándékba egy 15 cm-es tükrös távcsövet.

Továbbra is minden évben megtartottuk a „Csillagászati hét” rendezvénysorozatot, ahol sokszor meghívott budapesti előadók a legújabb csillagászati és űrkutatási eredményeket ismertették. Rendszeresek voltak a „munkásakadémia” keretében a megye nagyobb üzemeiben tartott csillagászati tagozatok. 

1976-ban a Veszprém megyében tartott „Csillagászat Baráti Köre” országos találkozón Lendvai László és Vértes Ernő az előző években a csillagászati ismeretterjesztésben végzett munkájukért Zerinváry-emlékérem kitüntetésben  részesültek, amely a legmagasabb szintű elismerése volt akkor a hazai ismeretterjesztőknek. 

A csillagászati ismeretterjesztés hatékonyságát jelzi, hogy a megyében segítségünkkel több helyen is csillagászati szakkör kezdte meg működését (Veszprém, Balatonfüred, Tapolca, Ajka, Várpalota, Berhida, Balatonkenese, Balatonalmádi, Pápa). 

A távcsöves bemutatások továbbra is nagyon sikeresek voltak a csillagvizsgálóban. A nyári időszakban rengeteg külföldi érdeklődő is „felfedezte” magának a csillagvizsgálót. A sok iskolai csoport részvétele miatt tervbe volt véve a csillagvizsgáló bővítése is, ennek tervei elkészültek, de sajnos ez nem valósult meg. 

A hanyatlás (1980-1990)

A fennntartó Nitrokémia egyre kevesebb anyagi támogatást tudott nyújtani a csillagvizsgáló működéséhez, pedig a felújításhoz, műszaki fejlesztéshez (új műszerek beszerzése, segédberendezések, szemléltető eszközök) erre igény lett volna. Sőt a tervbe vett bővítés során az elkezdett építkezés miatt a csillagvizsgáló előadóterme, a fotólabor és a műhely is építkezési felvonulási terület lett. Sajnos az építkezés csonka maradt, nem folytatódott.  

Mivel a rendszerváltás utání az épület gazdátlan maradt, többször betörtek az épületbe, a hordozható felszerelések eltűntek. Az épület állaga egyre romlott, olyannyira, hogy jelenleg már az ablakok, ajtók is hiányoztak. A romos épület sajnos már nem volt alkalmas eredeti feladatának ellátására, sőt a városképet is rontotta. 

A Magyar Csillagászati Egyesület Balatonfűzfői Helyi Csoportja (1995-től)

Húsz éves sikeres működés után a rendszerváltás előtti években már egyre kevesebb anyagi és humán támogatás jutott az ismeretterjesztésre, így az intézmény bezárt. 

A településen a csillagászati mozgalom nem széledt szét, hanem épp ellenkezőleg; a kilencvenes években újra fellendült. A csillagászat és távcsöves megfigyelések iránt Balatonfűzfőn és a környező településeken lakó amatőrcsillagászok az Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) keretén belül egy helyi csoportot alakítottak. Ez főleg egymás munkájának a segítésére, a megfigyelési munka összehangolására és a csillagászati ismeretterjesztésre irányult. Rendszeresek voltak a összejövetelek havonta-kéthavonta, ahol egy nagyobb előadás mellett az aktuális megfigyeléseket értékeltük ki. Számos országosan elismert csillagászati személyiség tartott előadást, sőt egy nagy sikerű országos rendezvény során Dr. Edgar Soulié,a Francia Csillagászati Egyesület Kettőscsillag Szakcsoportjának a vezetője tartott Balatonfűzfőn előadást. Mivel a csillagvizsgáló előadóterme romos állapotban volt, az összejöveteleket a NIKE FAK Klubházban tartottuk (Tóth János elnök úr  éveken keresztül nyújtott segítsége folytán, amelyet ezúton is köszönünk). Rendszeresen tartottunk csillagászati előadásokat a nagyközönség számára, a környező iskolákban. Távcsöves bemutatások is voltak különleges látványok során (Hale-Bopp-üstökös, részleges napfogyatkozás, Mars-földközelsége) különböző helyszíneken (Sportpálya, Sportpálya parkoló, Fövenyfürdő, Jókai Mór Általános Iskola). Tagjaink rendszeresen járnak a Herend melletti Középső-Hajagra távcsöves megfigyelést, fényképezést végezni. 

Olyannyira sikeres és aktív volt az amatőrcsillagászati tevékenység városunkban, hogy Balatonfűzfői székhelyű volt az országos csillagászati szervezet, az MCSE Hold (vezette: Kocsis Antal) és Kettőscsillag Szakcsoportja (vezette: Ladányi Tamás) is. 

Balaton Csillagvizsgáló Alapítvány (2001-től)

A csillagvizsgáló ismételt beüzemelésének igénye csillagászati és települési szinten is megmutatkozott, ezért egy intézmény működtetését ellátó alapítvány létrehozásában láttuk a megoldás kulcsát, amely 2011-ben bejegyzésre is került „Balaton Csillagvizsgálóért Alapítvány” néven. Az alapítók kulturális, idegenforgalmi, oktatási és tudományos célokat határoztak meg. Sajnos, az akkori tulajdonossal – Balatonfűzfő Városi Önkormányzat – nem sikerült olyan egyezségre jutni, amelyben az alapítvány biztosítottnak látta volna a jövőjét, így a csillagvizsgáló felújítására nem került sor akkor.

Balaton Csillagvizsgáló és Leader Kultúrközpont

A pályázat során felújított és bővített Balaton Csillagvizsgáló és Leader Kultúrközpont 2012  áprilisától újra tudja fogadni a látogatókat és így minél több érdeklődőnek tudjuk megmutatni a csillagos égbolt szépségeit. Az új, modern, 30 cm átmérőjű Schmidt-Cassegrain tükrös távcsővel egész évben tudjuk fogadni a látogatókat, munkatársaink pedig komoly megfigyeléseket is folytathatnak.  Nem csak éjszaka, hanem nappal is van lehetőség a távcsöves megfigyelésekre, mivel egy 10 cm-es speciális napszűrővel felszerelt távcsővel a naptevékenységet is lehet követni. Mivel a Balaton közvetlen környékén nincs bemutató csillagvizsgáló, így hihetetlenül nagy lehetőségeket rejt a megújuló Balaton Csillagvizsgáló a csillagászati ismeretterjesztésre. 

Folyamatos és állandó célközönségünk a környék (közelebbi és távolabbi is) általános és középiskoláinak, egyetemének ifjúsága. A modern, jól felszerelt épület alkalmas konferenciák, rendezvények tartására, akár csillagászati vagy egyéb témakörben is.

Királyszentistván, 2012.02.27.

Kocsis Antal 

Magyar Csillagászati Egyesület

Balatonfűzfői Helyi Csoport vezetője